Az év végének közeledése a legtöbb vállalkozást arra sarkallja, hogy visszatekintsen és mérlegeljen, mit kell fejleszteni, hogy a következő év jobb legyen.
„Hatékonyabbnak kell lenni!”
Hangzik el sok esetben a megállapítás ebben a kérdésben. Azonban álljunk meg egy kérdés erejéig.
Mit jelent a hatékonyság egy szervezet működési környezetében? Egyszerűen meghatározható fogalom vagy sokkal komplexebb tartalom van mögötte?
Szerencsémre a legutóbbi folyamatmenedzsment tréningemen egy rendkívül aktív hallgatói közösséggel dolgozhattam együtt, pedig nyílt és online tréning volt. Velük boncolgattam ezt a kérdést kicsit.
Két napon keresztül bizonygattam a résztvevőknek, hogy próbálják meg az eddig hallott kliséket elengedni és a hatékonyság kifejezést új alapokra helyezni nem csak a folyamatmenedzsment szemszögéből, hanem gyakorlatilag minden lehetséges aspektusból.
A hatékonyság elérése és növelése, véleményem szerint féligazság egy szervezet eredményes működésének fejlesztésében. Ezt azért merem így kijelenteni, mert egy szervezet vezetésében csak félsikereket lehet elérni azzal, hogy a hatékonyságot emeljük ki a stratégiában, kulcsfontosságú teljesítménymutatók képzése során. Kicsit megfeledkezünk arról, ami ezt kiegészíti. Ez pedig nem más, mint a hatásosság.
Hogy lesz ebből teljes igazság és teljes siker? Ez egy többlépcsős folyamatot igényel.
1. lépcső: Megfogalmazni, hogy a vállalati működésben mi a hatékonyság és mi a hatásosság
Szükség lesz egy kevés analitikus látásmódra. Meg kell vizsgálni, hogy mit jelent ez a két kifejezés a vállalati működésben. Ebben kiindulópont az alábbi, rövid jellemzés:
Hatékonyság
veszteség elkerülése
sebesség növelése
folyamatos áramlás
Hatásosság
változékonyság csökkentése
minőség fejlesztése
folyamatok optimalizálása
A teljes értelmezési keretet egyedileg kell meghatározni, a szervezet alapvető működését, kultúráját, stratégiáját alapul véve. Ehhez át kell tekinteni a folyamatokat, a profilt, az operatív működésben jelentkező gyakori, kevésbé gyakori és ritka hibákat.
A végeredmény egy egyszerű és általános képlet lesz, amely mögött egyedi definíció fog meghúzódni:
2. lépcső: A stratégia felülvizsgálata, finomítása az értelmezési keretek tükrében
A stratégia a vállalkozás lételeme. Ez most nem bullshit. Jó stratégiát alkotni és annak mentén vezetni és fejleszteni a szervezeti működést, az már tehetséget, kreativitást és szakmai kompetenciák sorát kívánja meg. Ezek sajnos nem velünk született képességek vagy készségek, de rendkívül gyorsan elsajátíthatóak és folyamatos fejlesztéssel szinten tarthatóak.
Az olyan szervezeti kultúrában, ahol a stratégiai menedzsment megalapozott és rendszeresen szem előtt tartott, ott az sem kérdés, hogy nagy volumenű fejlesztések csak kellő mennyiségű és minőség tudás mellett lehetségesek. Ez a tudás pedig logikusan felépített folyamat kimenete lesz, amely nem más, mint a kompetenciamenedzsment.
3. lépcső: Kompetenciamenedzsment a folyamatos fejlődés érdekében
Szakmai konferenciákon mindig érdeklődve hallgatom vállalatok jó gyakorlatait az eredményes kompetenciamenedzsment témakörében. A közös pont bennük:
- Ezek a vállalatok felismerték, hogy a versenyben az élethosszig tartó tanulás biztosítása nélkülözhetetlen.
- Ez a menedzsmentterület a hosszú távú befektetések színtere, azaz az adott üzleti évben biztosított, képzésekre fordított pénzügyi keret, nem feltétlenül térül meg azonnal, de vannak kivételek.
- A belőle kibontakozó fejlődési potenciál nem csak a vállalat vezetésének kell igazolásul, hanem a munkavállalók számára is biztosítja a karrier lehetőségeket.
Elindulni ezen az úton nem mindenkinek könnyű. Sok esetben hiányzik az a támogatói légkör, amelyben a kreativitás szárnyalni képes.
Ebben megoldás egy interim menedzser megbízása, aki a kezdeti lökést megadja, felépíti a folyamatot, megalapozza a következő évek menetrendjét és eközben létrehozza azt a know-how-t, amellyel a vállalkozás a menedzser távozása után is képes fenntartani ezt a rendszert.