Miért nem értékeljük megfelelően a kompetenciafejlesztés fontosságát?
Még cikáznak a gondolatok a fejemben, mert egy háromnapos projektmenedzsment tréningen szerzett tapasztalatokat dolgozom fel. Azt gondolom, hogy biztosítottam azt a szintet, amit az előzetes egyeztetések alkalmával felmértem. A résztvevők oldaláról mégis volt némi elégedetlenség, amit jogosnak érzek egy okból kifolyólag: volt hiba a kompetenciafejlesztés előkészítő és felkészítő folyamatában.
Ki a felelős a kompetenciafejlesztésért?
Önmagában nem elég, hogy biztosítjuk a lehetőséget az egyéni tudás fejlesztésére. Nem feltétlenül van könnyű dolga a HR munkatársnak, vagy a kifejezetten képzésszervezéssel megbízott munkatársnak, amikor egy szervezeti kultúrában hiányosságok vannak a tudásmenedzsmentben, hiszen ilyenkor számos hiba elkövetéséhez nyílik szabad út.
Hibásnak tartom azt az elképzelést, hogy egy kompetenciafejlesztés előkészítése és a résztvevők felkészítése nem igényel különösebb időt és energiát.
Azt is tévhitnek gondolom, hogy ez a feladat „egyemberes meló”. Mérlegelni kell a fejlesztésben résztvevők környezetét és mindenkinek ki kell vennie a részét az előkészületekben, kommunikálni kell.
A megbízott kompetenciafejlesztő kevés információból dolgozik, ezért, ha az alapoknál hiba történik, akkor nála ez hatványozottan csapódik le.
Miért vegyük komolyabban a kompetenciafejlesztést?
- Első számú igény az egyén fejlődése, legyen az egyéni vagy csoportos indíttatású. Ha egy vezető úgy gondolja, hogy beosztottjának kompetenciafejlesztésre van szüksége, akkor az ne legyen csak egyéni döntés, kommunikáljon az érintettel.
- Egy fejlesztés vegye figyelembe a szükségleteket, motivációkat. Nem csupán a szervezet érdekeit kell szem előtt tartani, hanem a résztvevő számára is meg kell adni a lehetőséget a mérlegelésre, véleménynyilvánításra, a kéréseinek megfogalmazására. Akkor lesz elégedett a folyamat végén, ha azt kapja, amit ő a saját motivációja alapján szükségesnek tart megszerezni. Nem elhanyagolandó, hogy a hosszú távú együttműködés fenntartásának egyik lényeges kiindulópontja az odafigyelés.
- A környezet biztosítása is kiemelt szerepet kapjon. A kompetenciafejlesztés során komoly szellemi munka folyik, ehhez pedig ergonomikus környezet is szükséges. A résztvevők figyelmét nehéz fenntartani megfelelő fényviszonyok, légtér hiányában. Egy helyiség általános befogadóképességéhez viszonyítva alacsonyabb létszámú csoport tervezhető tréningek megtartásakor. Komoly hatékonyságcsökkentő tényező, ha a figyelem a komfort hiányára terelődik, mert ezt az „apró” momentumot nem mérlegeltük megfelelően.
- Nem utolsósorban a kompetenciafejlesztés egy jövőbeli cél elérésére irányul. Lehet az a versenyképesség fenntartása, a csoportbeli együttműködés hatékonyságának növelése vagy éppen az önműködő szervezetté válás elérése.