15 éve foglalkozom projektmenedzsmenttel.

Az évek során számos tématerületen, megannyi szervezettel működtem együtt, ismertem meg hozzáállásukat a menedzsmentben, tapasztalatam meg gyakorlatukat projektek vezetésével kapcsolatosan. Egy hasonlóságot minden alkalommal felfedeztem: problémákat és hozzákapcsolódó kifogásokat. Ilyenkor feltettem magamban a kérdést háttérbe húzódva: vajon nem lehetne a problémákat mérsékelni és a kifogások sorakoztatása helyett nem lenne egyszerűbb gyorsan felülkerekedni rajtuk, csak a megoldáson dolgozni?

Az én hibám ezekben az esetekben egyértelműen az volt, hogy egyedül gondolkodtam el a felmerült problémán, csendben és kompromisszum gyanánt a megalkuvó stratégia szerint folytattam a munkám. Jól tettem ezt? Minden kétséget kizárva mondhatom, hogy nem. Ki kellett volna állnom a véleményemért, megosztani másokkal, javaslatot tenni az együttműködés fejlesztésére és gyorsítani a megoldáskeresést, ösztönözve a többieket is.

Azt gondolom, hogy a projektek kezelésének természetes velejárója a problémák felmerülése, de nem mindegy mélységük és kihatásuk az eredményességre. Ezért az utóbbi időben

saját projektfejlesztésbe kezdtem: visszatértem a szervezetfejlesztés irányába és célul tűztem ki, hogy kialakítok egy olyan szolgáltatáskínálatot, amely támogatni fogja a szervezeteket saját problémáik mielőbbi megoldásában.

Ennek eredményeképpen született meg a Szalai projekt, mely egy komplex és több, egyedi célorientált programot tartalmaz. Fókuszban a projektszemlélet tudatosítása, a folyamatkoordináció elsajátítása és az emberközpontú csapatvezetés.